Miért nem múlnak el a pattanások – avagy a hormonok szerepe a bőrben

Június az akné tudatosság hónapja: ez pedig jó alkalom arra, hogy ne csak a tünetekről, hanem az akné valódi mechanizmusáról is beszéljünk. Ha a bőrápolási rutinod mellett hétről hétre visszatérnek a pattanások az állkapcsodon vagy az álladon, érdemes lehet ugyanis picit mélyebbre nézni!

Az akné a világ egyik leggyakoribb bőrgyógyászati állapota, ami főképp a 15-35 éves korosztályt érinti, ugyanakkor később is jelentkezhet. Gyógyszerészként úgy gondolom, hogy a hormonális összefüggések megértése kiváló alapot nyújt a hatékonyabb pattanásellenes rutin kialakításához.

A pattanás és a hormonok kapcsolata

Nézzük először is meg, hogy milyen tényezők játszanak szerepet az akné kialakulásában? Jellemzően egyszerre négy dolog járul hozzá az aknés bőrképhez:

• fokozott faggyútermelés,
• elhalt hámsejtek felhalmozódása a pórusokon belül,
• Cutibacterium acnes baktérium elszaporodása és
• gyulladásos reakció [1]. Ezek közül a faggyútermelés döntően hormonálisan szabályozott.

Az androgének (férfi nemi hormonok, amik a nőkben is termelődnek) - főképp a dihidrotesztoszteron (DHT) -, közvetlenül stimulálják a faggyúmirigyeket és fokozzák a bőr lipidszintézisét [1]. A DHT-t az 5-alfa-reduktáz enzim állítja elő tesztoszteronból a bőrszövetben [1]. Emelkedett inzulinszint esetén az IGF-1 (inzulinszerű növekedési faktor) tovább fokozza ezt az androgénstimuláló hatást [1,2] - ez a magyarázata annak, hogy inzulinrezisztencia mellett rosszabbodhat az akné.

Ez persze nem jelenti azt, hogy a pattanások mögött minden esetben hormonális zavar áll - azt viszont igen, hogy a hormonok szinte minden aknés bőr esetén, kisebb-nagyobb mértékben szerepet játszanak.

Mikor utalhat hormonális háttérre a pattanás?

Néhány jellemző segíthet azonosítani, hogy a hormonok valóban kiemelt szerepet játszanak-e pattanásaink kialakulásában.

Ha a pattanások az állkapocs vonalán, az állon vagy a nyakon jelennek meg (az „U-zónában"), esetleg érintik a mellkast vagy a hátat is, méltán gyanakodhatunk hormonális eredetre. Az ilyen pattanások gyakran erősödnek a menstruációs ciklus második felében, illetve jellemző lehet rájuk, hogy mélyen ülő, fájdalmas, nehezen gyógyuló csomók formájában jelentkeznek.

Amennyiben ezek mellett egyéb tünetek, például rendszertelen menstruáció, túlzott szőrnövekedés vagy hajhullás is fennállnak, érdemes mielőbb endokrinológushoz vagy nőgyógyászhoz fordulnunk, ezek ugyanis PMOS-re (poliendokrin metabolikus ovárium szindrómára, ez a korábbi PCOS új neve) utalhatnak [3].

Mi működik és mi nem működik a PMOS-os bőrön?

Először is fontos leszögeznünk, hogy a PMOS hormonális hátterét kozmetikumok nem kezelik és nem is kezelhetik: ebben endokrinológus és nőgyógyász segíthetnek. Ami viszont a bőrápolás szintjén igenis számít ilyenkor, az a célzott bőrápolási rutin kialakítása és a bőrbarrier megerősítése, védelme.

Aknés bőrön a fokozott faggyútermelés megváltoztatja a bőr lipidösszetételét, ami közvetve a bőrbarriernek, vagyis a bőr természetes védőrétegének a sérüléséhez vezethet [4]. Az eredmény egy sokak számára meglepő jelenség: zsírossá, pattanásossá válik a bőr, mégis gyakran kiszáradhat és érzékeny lehet[4].

A hagyományos aknéellenes szerek közül néhány (például az erősen szárító készítmények, a túlzottan agresszív savak vagy az alkoholos bázisú tonikok) a faggyú eltávolítása mellett kimoshatja a bőrbarrier szempontjából nélkülözhetetlen lipideket is. A fontos bőrlipidek csökkenése végső soron gyulladáshoz és fokozott érzékenységhez vezethet [5], ami tovább rontja a pattanásos bőr állapotát. PMOS-os, aknés bőr esetén ugyanakkor különösen lényeges, hogy segítsük megtartani a bőr számára esszenciális lipideket, és a két problémát egyszerre kezeljük: vagyis, megoldást nyújtsunk a zsíros, pattanásos bőrre és erősítsük bőrünk védőrétegét, a bőrbarriert.

Mit keress az INCI listán?

Bár gyakran hangsúlyozom, hogy egy jó formula nem csupán a hatóanyagoktól lesz működőképes - egy-egy célzott összetevőt érdemes lehet keresni az összetevőlistán. Nézzünk néhány hatóanyagra példát, amik segítségünkre lehetnek hormonális pattanások esetén!

Cink-PCA: a cink ionok gátolják az 5-alfa-reduktáz enzimet a bőrszövetben, csökkentve a DHT termelődését, miközben a PCA-komponens hidratálja a bőrt [6,7]. Példa termék, amiben a hatóanyagot megtalálod: Doctor Holz Nia Glow Water Jelly gélkrém.

Niacinamid (B3-vitamin): a niacinamid csökkenti a faggyútermelést [10], gátolja a melanin szállítását (halványíthatja a pattanások utáni foltokat) [9], és serkenti a ceramidszintézist, erősítve a bőrbarriert[8]. Példa termék, amiben a hatóanyagot megtalálod: Doctor Holz Nia Glow Water Jelly gélkrém.

Szalicilsav (BHA): a szalicilsav zsíroldékonysága révén behatol a faggyúval telt pórusokba, fellazítja az elhalt hámsejteket, sőt, enyhe bőrnyugtató hatással is rendelkezik [11,12]. Példa termék, amiben a hatóanyagot megtalálod: Doctor Holz Clear Harmony SA Elixir.

Zárszóként hadd emeljem ki, hogy a hormonálisan érzékeny bőr nem erősebb, hanem célzottabb bőrápolást igényel. A Doctor Holz termékeket gyógyszerészi precizitással, kifejezetten PMOS-os és hormonérzékeny bőrre fejlesztjük célzott hatóanyagok, barriervédő összetevők és antioxidáns gyógynövénykivonatok kombinációjával. Fontos az is, hogy amennyiben tartós panaszokkal küzdesz, vagy a bőrtünetek mellett egyéb tünetek is jelentkeznek, érdemes a hormonális összefüggéseket megvizsgálni. Ha a PMOS tüneteit tapasztalod magadon (rendszertelen menstruáció, fokozott szőrnövekedés, esetenként hajhullás, bőrproblémák vagy súlygyarapodás) - ne habozz szakemberhez fordulni, hiszen az időben történő felismerés és a szakszerű kezelés nem csak a bőröd állapotán, hanem az életminőségeden is javíthat!

Dr. Holczinger Aliz, gyógyszerész és kozmetikai vegyész, a Doctor Holz alapítója

Felhasznált irodalom

[1] Taieb A, Feryel A. Deciphering the Role of Androgen in the Dermatologic Manifestations of Polycystic Ovary Syndrome Patients: A State-of-the-Art Review. Diagnostics (Basel). 2024;14(22):2578. https://doi.org/10.3390/diagnostics14222578

[2] Melnik BC, Schmitz G. Role of insulin, insulin-like growth factor-1, hyperglycaemic food and milk consumption in the pathogenesis of acne vulgaris. Exp Dermatol. 2009;18(10):833-841. https://doi.org/10.1111/j.1600-0625.2009.00924.x

[3] Teede HJ, et al. Recommendations from the 2023 international evidence-based guideline for the assessment and management of PCOS. Hum Reprod. 2023;38(9):1655-1679. https://doi.org/10.1093/humrep/dead156

[4] Miner K, Murphy R, Steiss S, Burian M, Welp H, Loperfito A, O'Malley A, Misra R, Frasier KM. Lipid Dysregulation in Sebaceous Gland Disorders and the Impact of Sphingolipid Metabolism on Acne Pathogenesis. Cureus. 2025;17(4):e82463. https://doi.org/10.7759/cureus.82463

[5] Schachner LA, et al. Insights into acne and the skin barrier: Optimizing treatment regimens with ceramide-containing skincare. J Cosmet Dermatol. 2023;22:2902-2909. https://doi.org/10.1111/jocd.15946

[6] Stamatiadis D, Bulteau-Portois MC, Mowszowicz I. Inhibition of 5alpha-reductase activity in human skin by zinc and azelaic acid. Br J Dermatol. 1988;119(5):627-632. https://doi.org/10.1111/j.1365-2133.1988.tb03474.x

[7] Abendrot M, Pluciennik E, Felczak A, Zawadzka K, Piatczak E, Nowaczyk P, Kalinowska-Lis U. Zinc(II) Complexes of Amino Acids as New Active Ingredients for Anti-Acne Dermatological Preparations. Int J Mol Sci. 2021;22(4):1641. https://doi.org/10.3390/ijms22041641

[8] Tanno O, Ota Y, Kitamura N, Katsube T, Inoue S. Nicotinamide increases biosynthesis of ceramides as well as other stratum corneum lipids to improve the epidermal permeability barrier. Br J Dermatol. 2000;143(3):524-531. https://doi.org/10.1046/j.1365-2133.2000.03705.x

[9] Hakozaki T, Minwalla L, Zhuang J, et al. The effect of niacinamide on reducing cutaneous pigmentation and suppression of melanosome transfer. Br J Dermatol. 2002;147(1):20-31. https://doi.org/10.1046/j.1365-2133.2002.04834.x

[10] Tempark T, et al. Efficacy of ceramides and niacinamide-containing moisturizer versus hydrophilic cream in combination with topical anti-acne treatment in mild to moderate acne vulgaris. J Cosmet Dermatol. 2024. https://doi.org/10.1111/jocd.16212

[11] Arif T. Salicylic acid as a peeling agent: a comprehensive review. Clin Cosmet Investig Dermatol. 2015;8:455-461. https://doi.org/10.2147/CCID.S84765

[12] Liu Y, Dan Y, Yang J, et al. Clinical Efficacy of a Salicylic Acid-Containing Gel on Acne Management and Skin Barrier Function: A 21-Day Prospective Study. J Cosmet Dermatol. 2025;24(7):e70353. https://doi.org/10.1111/jocd.70353